angollogo

Angol záróvizsga 9. évfolyam


VIZSGALEÍRÁS

A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban azok a diákjaink vizsgáznak angol nyelvből, akik 5. osztálytól kezdve első idegen nyelvként tanulták az angolt. A viszonylag magas óraszám (4-3,5-6-4-4) lehetővé teszi, hogy diákjaink nyelvtanulásuknak már ebben a szakaszában az érettségi ill. a nyelvvizsgák feladattípusaihoz hasonló feladatokat oldjanak meg. A vizsga összeállításánál azonban minden körülmények között figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait.
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarészt külön-külön százalékosan értékeljük, ezek matematikai átlaga adja a vizsga eredményét százalékban, majd ebből alakítjuk ki a végső érdemjegyet. Ez az értékelési mód eltér az új típusú érettségi vizsgák értékelésétől, ahol a szóbeli vizsga mindössze egyötöd részként szerepel a hallás utáni megértés, a szövegértés, íráskészség és nyelvtani tudás mellett. Munkaközösségünk azonban úgy véli, hogy a szóbeli vizsga súlyának növelése a záróvizsgán a tanulókat motiváltabbá teszi.
A vizsgán szerzett érdemjegy maximum egy osztályzattal módosíthatja az évközi osztályzatok átlagát.
Amennyiben a tanuló a záróvizsgán nem tud megjelenni, a szaktanárral történő egyeztetés alapján kell a vizsgát pótolnia.
Munkaközösségünk úgy határozott, hogy az a tanuló, aki a vizsga megkezdése előtt igazolni tudja, hogy sikeres államilag elismert, középfokú komplex nyelvvizsgát tett, mentesül a vizsga alól. Ez azt jelenti, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgája 100%-os, tehát a vizsgajegye jeles. Aki az írásbeli vizsga előtt még nem, de a szóbeli előtt már be tudja mutatni a bizonyítványt/igazolást, az az írásbelit meg kell, hogy írja, de a szóbelire 100%-ot, kap, és a két vizsgarész átlaga alapján kapja a vizsgajegyet.

 

1.  Az írásbeli vizsga
 

1.1   Általános ismertető

Az írásbeli feladatlap egyaránt méri az öt év során elsajátított ismeretanyagot és a nyelvi kompetenciákat.
Az ismeretanyag számonkérésénél különböző szintű feladattípusokat alkalmazunk: az ismeret egyszerű visszaadásától a megértésen át az alkalmazásszintű feladatokig mindennel találkozhat a tanuló.
Kíváncsiak vagyunk azonban arra is, hogy tanulóink mennyire kerültek a nyelvi készségek birtokába. Ezért ismeretlen szövegeken keresztül mérjük hallás utáni megértési készségüket és szövegértésüket is.
Arra törekszünk, hogy ismeret és képesség egyensúlyban legyen, hiszen egyik a másik nélkül nem eredményezhet sikeres kommunikációt.

Az írásbeli vizsga jellegét tekintve igazodik a kétszintű érettségi feladatlapjaihoz. Tartalmazza a hallás utáni megértés, a szövegértés, a nyelvtani, ill. szókincsbeli tudás alapjait, valamint íráskészséget mérő (fogalmazási) feladatot. Ez a feladat korábban nem szerepelt a vizsgafeladatok között, de mivel mind az érettségin, mind a nyelvvizsgán irányított fogalmazást kell írni, ezért a munkaközösség úgy döntött, hogy a 9. évfolyamon már hasznos, ha a tanulók íráskészségét is értékeljük.  
A vizsga 2x45 percből áll, közte 10 perc szünettel. Az első 45 percben a szövegértési (reading comprehension) és nyelvhasználattal kapcsolatos (use of English) feladatokat oldják meg a tanulók. A kétféle feladatot egyszerre kapják meg, mindenki saját magának osztja be az időt. A szünet után a második rész a hallás utáni értés (listening comprehension) feladattal kezdődik, melyre kb. 15 perc áll rendelkezésre. Az utolsó 30 percben pedig az íráskészséget (writing) vizsgáló feladatot oldják meg.
A tanulók kizárólag az írásbeli vizsga utolsó 30 percében, a fogalmazási feladathoz használhatnak segédeszközt. Ez az eszköz a kétnyelvű (magyar-angol, angol-magyar) szótár, amit mindenki magának biztosít.
A lebonyolításhoz szükséges eszközök: feladatlapok, jó minőségű magnók, csak vizsgafeladatokat tartalmazó cd-k.
 

 1.2 Feladattípusok

1.2.1    Szövegértés

   • igaz/hamis állítások
   • feleletválasztós teszt (4-ből lehet választani)
   • szómagyarázat
   • bekezdéshez cím párosítása (fölösleges címekkel)
   • szövegbe mondat beillesztése (fölösleges mondatokkal)

1.2.2    Nyelvhasználat

    • megadott szavak mondatba illesztése (fölösleges szavakkal)
    • mondat-átalakítás
    • szóképzés (más szófaj vagy nyelvtani alak)
    • „gap-filling” feladat
    • megadott szavak sorba rakása mondattá

1.2.3    Hallás utáni megértés

A hallás utáni megértés vizsgarészben a tanulók két különböző típusú 2-3 perces szöveget hallgatnak meg, mindegyiket kétszer. A hallott szöveg alapján ki kell tölteniük egy adatlapot, táblázatot, sorrendet kell megállapítaniuk, jegyzetelniük kell részleteket, kérdésre válaszolni, állításról el kell dönteni, hogy az igaz vagy hamis, stb.  

1.2.4    Íráskészség

Ebben a vizsgarészben a tanulóknak irányított fogalmazást kell írni, megadott szempontok alapján. A fogalmazás lehet levél (hivatalos vagy baráti), érvelés, elbeszélés stb. Két feladat közül egyet kell kiválasztani, és azt 120-150 szó terjedelemben megírni.  A fogalmazás értékelésének szempontjai: mennyire érte el a tanuló a kommunikációs célt, stílusa megfelelt-e a feladat által elvárt stílusnak, a fogalmazás szerkesztettsége, szókincse, nyelvtana megfelelő színvonalú-e.
 

 1.3    Az írásbeli vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga feladatait a szaktanár az előre megadott pontozás szerint pontozza. A feladatlapok összpontszáma 100p, az egyes részek közel azonos pontszámúak. A tanuló eredményét százalékosan értékeljük.
    
1.4    A javítás és az eredmény közzétételének módja

Az írásbeli feladatlapot a vizsgáztató tanár a szóbeli vizsga kezdete előtti második munkanapig kijavítja. A vizsgázó a kijavított és értékelt feladatlapját megtekintheti, a javítással, értékeléssel kapcsolatos észrevételeit megteheti. Az esetleges tanulói észrevételek elbírálásáról – amennyiben a vizsgázó nem fogadja el a szaktanári véleményt, illetve írásban kéri annak felülvizsgálatát – az angol munkaközösség vezetője dönt, miután a feladatlapot a vizsgáztatásban nem érintett angol szakos tanárnak felüljavítás céljából átadta, illetve a felüljavított feladatlapot, valamint a felüljavítást végző kolléga szakmai véleményét megkapta. A döntés eredményéről a tanulót a szóbeli vizsga napján értesíteni kell.

 

 2.    A szóbeli vizsga

 

2.1    Általános ismertető

A szóbeli vizsga követelményei, a tételek szerkezete, megoldásuk és értékelésük módja szintén hasonlít az új érettségi vizsga követelményrendszeréhez.
A vizsgázó a tanév elején, de legkésőbb az őszi szünetig megismert témakörök alapján összeállított tétellapokból húz. A megadott témakörök száma 9. A témakörök alapján összeállított tételekben szereplő kérdések, szituációk  titkosak, azt a vizsgázó csak a szóbeli vizsgán olvashatja ill. hallhatja.

A tanuló egy tétellapon megtalálja mindhárom szóbeli feladatát. Ezeket szünet nélkül, egymás után kell megoldania. A feladatokhoz felkészülési idő nincs, a tanulónak kb. fél perc áll rendelkezésére, hogy összeszedje gondolatait a feladattal kapcsolatban.
A feladatok megoldása során csak a tétellapon megadott segédeszköz használható.
A vizsga időtartama 10-15 perc. A vizsga az iskolavezetés által kijelölt bizottság előtt zajlik. A tanulók feleleténél a vizsgabizottság két tagjának folyamatosan jelen kell lennie, ellenkező esetben a vizsgáztatást fel kell függeszteni.
 

 2.2    Feladattípusok

A szóbeli vizsgán a vizsgázó kihúzza a tétel számát. A tétel tartalmazza az összes feladatot, melyeket a szóbeli vizsgán a vizsgázónak meg kell oldania. A tételeket a vizsgáztató előre elkészíti, annyi példányban, ahány tanuló egy napon vizsgázik, +2. Egy tételen belül a megadott 9 témakörből ötöt kell érinteni (hármat az első részben, egyet-egyet pedig a második és harmadik részben), témakör egy tételen belül nem ismétlődhet.

Miután a vizsgázó kihúzta a tételt, néhány kérdéses bemelegítő beszélgetés kezdődik, melyet nem értékelünk. Ennek célja a vizsgázó megnyugtatása és ráhangolása a vizsgára.
 

2.2.1    Személyes beszélgetés

A vizsgáztató a tétellapon előre rögzített kérdések alapján személyes beszélgetést folytat a vizsgázóval. A beszélgetés során a 9 témakörből 3-at kell érinteni.
 

2.2.2    Szituációs gyakorlat

A tanulónak egy hétköznapi valós élethelyzetben kell a vizsgáztató tanárral folytatott párbeszéd során életkorának megfelelő feladatot megoldania: pl. útbaigazítást adnia egy érdeklődő felnőttnek, közértben vásárolnia stb. A tanuló a szituációt angolul kapja meg. A szituációk témái megegyeznek a szóbeli témakörökkel (pl. egészség témakör – beteg/orvos párbeszéd egy rendelőben).
 

2.2.3    Önálló témakifejtés kép alapján

Gondolatébresztő kép(ek) és néhány kérdés segítségével a tanulónak 2-3 percig kell önállóan beszélni egy adott témával kapcsolatban. A képek itt is a megadott témakörökhöz kapcsolódnak.
 

 2.3    A szóbeli vizsga értékelése

A vizsgázó feleletét a középszintű érettségi értékelési szempontrendszeréhez igazodva értékeljük.
Mindhárom részfeladatban maximálisan 20 pontot szerezhet a tanuló, mely a következő részpontokból tevődik össze:

Önálló témakifejtés, a kommunikációs cél elérése 5 pont
Szókincs 5 pont
Nyelvhelyesség 5 pont
Beszédtempó, hanglejtés, kiejtés, stílus, interakció 5 pont

A vizsgáztató tanár a felelet befejezése után a vizsgalapon értékeli a feleletet a táblázatban foglalt szempontok alapján, majd a részpontok összeadásával kiszámítja a vizsgázó szóbeli vizsgájának eredményét százalékos formában.


2.4    Az eredmény közzétételének módja

A vizsganap végén a vizsgáztatók kihirdetik a szóbeli vizsga eredményét, az összesített eredményt és a végső érdemjegyet.

 

 3.    A vizsga értékelése

A vizsga érdemjegye az írásbeli és a szóbeli vizsga százalékos eredményének matematikai átlaga alapján a következők szerint alakul:

    100% - 85%        jeles
    84%   - 70%        jó
    69%   - 55%        közepes
    54%   - 40%        elégséges
    39%   -                 elégtelen 

 

 4.  A záróvizsga témakörei


4.1 Nyelvtani témakörök

   • Minden tanult igeidő
   • Feltételes mód 0,1,2 és 3 típusa
   • Függő beszéd
   • Passzív
   • Melléknév fokozás, összehasonlító szerkezetek
   • Elöljárószók
   • Vonzatos igék
   • Segédigék
   • Vonatkozói névmások és mellékmondatok
   • Számnevek
   • „gerund”/to infinitive
   • aláhúzott mondatrészre kérdezés
   • főnév többes száma
   • megszámlálható és nem megszámlálható főnevek
   • visszakérdezés

 

4.2 Szóbeli  témakörök

  1. Személyes vonatkozások, család    
     • a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai
     • családi élet, családi kapcsolatok
     • a családi élet mindennapjai, otthoni teendők
     • személyes tervek

 2. Ember és társadalom    
     • a másik ember külső és belső jellemzése
     • baráti kör
     • a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
     • női és férfi szerepek
     • ünnepek, családi ünnepek
     • öltözködés, divat
     • vásárlás, szolgáltatások
     • hasonlóságok és különbségek az emberek között

 3. Környezetünk    
     • az otthon, a lakóhely és környéke (lakószoba, lakás, ház bemutatása)
     • a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
     • a városi és a vidéki élet összehasonlítása
     • növények és állatok a környezetünkben
     • környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

 4. Az iskola    
     • saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
     • tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
     • a nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
     • az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

 5. A munka világa    
     • diákmunka, nyári munkavállalás
     • pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

 6. Életmód    
     • napirend, időbeosztás
     • az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
     • étkezési szokások a családban
     • ételek, kedvenc ételek
     • étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
     • gyakori betegségek, sérülések, baleset
     • gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás    
     • szabadidős elfoglaltságok, hobbik
     • színház, mozi, koncert, kiállítás, stb.
     • sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
     • olvasás, rádió, tévé, dvd, számítógép, internet
     • kulturális események

 8. Utazás, turizmus    
     • a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
     • nyaralás itthon ill. külföldön
     • utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
     • az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

 9. Tudomány és technika    
     • népszerű tudományok, ismeretterjesztés
     • a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben