Portugáliában járt a Comenius projekt csapata
2013. május 19.
Május 12-16. között Portugáliában zajlott le a Blue Ribbon elnevezésű Comenius pályázat újabb találkozója. A rendezvényen négy diák és három pedagógus képviselte iskolánkat. A csapat tagjai a szakmai programok mellett megtekintették Porto városát, valamint kirándulásokon vehettek részt Észak- Portugália csodálatos tájain.
A találkozóra elkészített prezentációk letölthetők innen.
A Tizenhetedik Online beszámolója a tanulmányútról elérhető innen.
A tanulmányúton készült képeket feltöltöttük a honlap webalbumába is, elérhetők az alábbiakban:
Porto Képek letöltése.... |
Arcos de Valdevez Képek letöltése... |
Serra da Peneda Képek letöltése... |
Ponte de Lima Képek letöltése... |
Viana de Castello Képek letöltése... |
Beszámoló a portugáliai utazásról
(Írta: Blankó Miklós 9. b)
2013. május 11-én iskolánk hét fős csoportja kelt útra. Csapatunk tagjai: Almási Andrea tanárnő, Farkas György és Molnár Zsolt tanár urak, Blankó Miklós (9. B), Hoffmann Márk (9. B), Horváth Gábor (11. C) és Száz Henrietta (11. C) tanulók.
Május 12-én éjjel érkeztünk meg lisszaboni átszállással Portóba. Alvás és reggeli után neki is indultunk, hogy felfedezzük a várost. Porto kétszázötvenezer fős település, amely az Atlanti-óceán partján fekszik. A városban keverednek a csodás portugál porcelánnal kirakott templomok, az elhanyagolt régi épületek és a patinás polgárházak. Története a 4. századig nyúlik vissza, így a különböző történelmi korok hangulata érezhető utcáin. A történelmi városközpont az UNESCO világörökség része. Ismert épülete a késő klasszicista Tőzsdepalota és a São Bento pályaudvar, melyből elindulva a vonatok egy hosszú alagúton át jutnak ki a belvárosból. Útjain régi, század eleji villamosok szállítják az embereket. Portót a Douro folyó szeli ketté, s két részét monumentális hidak kötik össze. Ilyen a Mária Pia-híd, melyet Eiffel francia építész tervei alapján építettek 1876-tól, illetve az I. Lajos-híd. Megtekintettük a katedrálist is, melynek szerkezete román, belső díszítése azonban barokk stílusú. Városnézés közben ebédeltünk, illetve kimentünk az óceán partjára, ahol a maga méltóságával hullámzott a végtelen óceán. A parton az óceáni és a mediterrán éghajlat növényzete keveredett, a platántól a narancsfán át a pálmáig mindenféle növény megtalálható. A városnézés lezárásaként felmentünk egy kétszáz lépcsős toronyba, ahonnan rálátás nyílt a hangulatos városra. Fél nyolckor várt minket egy busz, ami elvitt a nyolcvan kilométerre fekvő Arcos de Valdevezbe. Itt találkoztunk a vacsoránál a projektben részvevő nemzetek delegációival (Franciaország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália és Törökország).
Másnap (május 13-án) délelőtt a városka polgármestere köszöntött minket és adott át egy emlékplakettet minden csoportnak. Ezután az iskolában vezettek bennünket körbe, majd az iskola vendéglátóipari képzésre járó tanulói adtak ebédet. Az étkezést követően minden delegáció a saját országáról tartott prezentációt. Nekünk a Duna volt a kiinduló pont. Erre építkezve mutattuk be Budapestet, mely a Dunának köszönheti városfejlődését és egyedülálló fekvését. Rajta keresztül mutattuk be a dunai kereskedelmet, mely ugyan az elmúlt évtizedekben visszafejlődött, de történelmünk folyamán rendkívül fontos szerepet töltött be a magyarok mindennapjaiban. Illetve a Mária Valéria híd segítségével ábrázoltuk az országok, a nemzetek és a magyarok közötti összeköttetést. Este egy svédasztalos ünnepi vacsora követette ezt, ahol összebarátkoztak mind a diákok, mind a tanárok.
Május 14-én egy fantasztikus buszos utazáson vettünk részt a Serra da Peneda hegységhez tartozó nemzeti park területén, ahol a folyók, hegyek, völgyek, szakadékok követték egymást. Kék és zöld szín dominált a tájban, amit a víz és a növények adtak. A nemzeti park Portugália északi részén található és egy része Spanyolországba is átlóg. Láthattunk egy erődítményt, ami saját szépségével törte meg a tájat. A Lima völgyzáró gátjához tartozó erőművet belülről is megnézhettük, majd a gáton sétáltunk, ahol szivárvány fogadta az oda érkezőket. Ebéd után folytattuk utunkat és egy kis faluba mentünk, ahol egy klasszicista templom és kálvária éreztette velünk, milyen az, ha a természet szépséges tájai és az emberiség építészeti remekművei találkoznak és illeszkednek egymáshoz. Miután visszaértünk Valdevezbe, ismét nagy vacsora zárta le a napot.
Szerdán, május 15-én Ponte de Lima városába látogattunk, ahol ebéd előtt tanárainknak meetingen kellett részt venniük, a diákok pedig kenuztak a Lima egyik holtágában. Ebéd után megnéztünk egy ferences templomot és kolostort, majd a városkát is, melynek lakói szintén régi templomokat, erődítményeket és egy tizenkét lyukú kőhidat tudhatnak magukénak. A buszba beszállva kimentünk az Atlanti-óceán partján található kikötővároshoz (Viana de Castello), ahol előbb egy magaslati pontra mentünk, s egy monumentális bazilika (Santa Luzia) lépcsőiről nézhettünk le az óceánra, amibe a Lima tölcsértorkolattal ömlik bele. Utána az Atlanti-óceán partjához vittek minket, ahol a Nap fényesen sütött a háborgó óceánra. A programokat egy búcsúvacsora zárta le Arcos de Valdevezben, ahol mindenki kapott egy emléklapot arról, hogy itt járt, részt vett a projektben.
Május 16-án hosszú út után rengeteg élménnyel, emlékkel gazdagodva, sok tapasztalatot szerezve, új ismeretségeket kötve és – talán ami a legfontosabb – épségben érkeztünk Budapestre mind a heten.
A program nagyon jól sikerült, elérte azt a célját, hogy az országok pedagógusai és diákjai egy-egy folyón keresztül ismertessék meg hazájuk történelmi-földrajzi értékeit, kultúrájukat, szokásaikat és mindennapjaikat.
(A útibeszámoló nyomatható formában letölthető innen.)
A csapat tagjai Arcos de Valdevez főterén
(Farkas György, Almási Andrea, Molnár Zsolt, Száz Henrietta, Hoffmann Márk, Horváth Gábor és Blankó Miklós)