A gyermekvédelmi nyilvántartásba vétel törvényi előírásai és iskolai szabályai

 

 

1. Kötelező gyermekvédelmi nyilvántartásba venni:

a) hátrányos helyzetű gyerekeket

  (Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló
  • akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett
  • akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK)  jogosultságát a jegyző megállapította
  • akinek ezen felül törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek iskolakezdésekor legfeljebb az iskola 8. évfolyamát fejezte be sikeresen, az halmozottan hátrányos helyzetű (Erről a szülő önként nyilatkozhat.)
  • akit tartós nevelésbe vettek szintén halmozottan hátrányos helyzetű.)
(Törvényi háttér: Közoktatási törvény 121.§  14. pont)

 
b) sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket 

 (Sajátos nevelési igényű (SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
  • testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd-fogyatékos, autista  - több fogyatékosság együttes fennállása esetén halmozottan fogyatékos -, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd
  • a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
(Törvényi háttér: Közoktatási törvény 121.§  29. pont)

 

2. Nem kötelező, de nyilvántartásba szoktuk venni mint veszélyeztetett gyermeket azokat a tanulókat,  akik valamilyen más okból védelemre, figyelemre szorulnak.

A veszélyeztetettség oka lehet:
  • szociális /egy szülő nevel 1-2 gyerekeket; a gyermek nagycsaládban él; a szülő(k) munkanélküli(ek), nyugdíjasok stb./,
  • a gyermek tartós betegsége (diabétesz, asztma, súlyos allergia stb.),
  • részképesség probléma (diszgráfia, diszkalkulia, diszlexia),
  • családi krízis (szülő súlyos betegsége, hirtelen halála..),
  • magatartási, beilleszkedési gondok (agresszió, erős szorongás, hiperaktivitás).

  

Ezzel kapcsolatos információk:

a) SNI megállapítását kérheti szülő, szaktanár, osztályfőnök, de ennek megállapítására  csak a különböző Országos Felülvizsgáló és Rehabilitációs Bizottságok jogosultak.
 A szakvélemények 2-3 évig érvényesek, és tartalmazzák, hogy a gyerek milyen könnyítésre, felmentésre, sajátos eszközhasználatra jogosult tanulmányai során, osztályzáskor vagy az érettségi vizsgán.  A  szakvéleményeknek legkésőbb az érettségire jelentkezéskor kell rendelkezésre állni. Az osztályzás alóli mentességet a szülőnek e szakvélemény birtokában az iskola igazgatójától írásban kell kérnie, a kérelemre az igazgató szintén írásban ad választ.
Mivel a gyermekek kiskorúak, a vizsgálatra a szülőnek kell elkísérnie és neki kell időpontot egyeztetnie a bizottsággal. (A várakozási idő gyakran több, mint 30 nap!) Szükség esetén az iskola (osztályfőnök, szaktanár vagy gyermekvédelmi felelős)  pedagógiai véleményt ad a tanulóról.

 

b) A hátrányos helyzetű gyermeknek járó kedvezmények:
  • ingyenes tankönyv (a tankönyvrendelés idején kell erről nyilatkozni – jegyzői határozat fénymásolatával)
  • ingyenes étkezés (tanévkezdéskor kell kérni)
  • tovább tanulás esetén többletpont adható (a jelentkezési lapon van bővebb információ erről)
  • évente két alkalommal rendkívüli segély kérhető az önkormányzattól