Értékhordozó Múzeumi Mátrix az MNM-ben
(2017. március idusa utáni 2. nap)

2017. március 20.

Rákosmentén sok száz gyermek számára nyitott lehetőségként  elérhetők a Múzeumok Mindenkinek Program rendezvényei. A balassis kisgimnazisták is bekapcsolódhattak a TÁMOP-3.2.8/10/B KMR – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése pályázat élményszerű projektjébe.

Időutazáson vehettek részt a tanulók Dr. Szabó Ádám szakmuzeológus, régész irányításával a császárkori Római Birodalom emlékei c. nyílt előadásán. A projektoros vetítéssel egybekötött császárkultusz bemutatása remekül alátámasztotta a gimnáziumban tanultakat egészen a királyok korától – Romulus rendkívül érdekes és furcsa életből történő távozásának körülményeitől indulva, Julius Caesar és Augustus „istenné válásának” folyamatát megismertetve. Az apotheosis fogalmát is az egyetemen is oktató előadónktól tanulhatták meg, ami különösképp erősítette a Latin örökségünk c. tantárgy alapozását.

Amióta – etruszk, görög hatásra – a rómaiak isteneiket ember formájúnak képzelték, azt is lehetségesnek tartották, hogy legkiválóbb embertársaik istenné válhassanak (apotheosis). A monda szerint Romulus így vált atyja mellett a második – a szelídebb hadiistenné. Julius Caesar halála után 2 hónappal üstökös jelent meg az égen. Ezt égi jelnek fogták fel Rómában, s fogadott fia, a későbbi Augustus császár a Capitoliumon szobrot állított neki, és papokat rendelt tiszteletére.
Augustus halála után szintén megkapta az „isteni” jelzőt. Tiberius még megtiltotta, hogy életében templomokat emeljenek és papokat rendeljenek a tiszteletére, szobrait sem engedte az istenszobrok közé helyezni, Caligula azonban már kevéssel uralkodása megkezdése után megparancsolta, hogy az olimpiai Zeusz-szobrot hozzák Rómába, fejét vágják le, s helyére tegyék az ő képmását.
Castor és Pollux ikeristenek templomában a szobraik közé odaállíttatta a magáét is, majd templomot alapított saját magának papi testülettel, részletesen kidolgozott áldozati szabályzattal. Szobra aranyból öntve életnagyságban állt a szentélyben, s mindennap fel kellett öltöztetni olyan ruhába, amilyet ő viselt azon a napon. Hízelgő emberek törték magukat, hogy papjai közé kerülhessenek, tiszteletére flamingót, pávát, fajdkakast, gyöngytyúkot, fácánt áldozhassanak. Claudius császár életében nem tűrte istenítését, de halála után már nem tudta megakadályozni, hogy az istenek sorába iktassák. (Ez jó alkalmat adott Senecának. hogy költeményben csúfolódjon a volt császár rovására, egy szójátékkal az apotheosis szót apokolokynthosis, „tökké válás” szóval helyettesítse.) Vespasianus császárról jegyezték fel (i. sz. 69-79), hogy amikor betegségének első jeleit észlelte magán, felkiáltott:  „Ó, jaj, azt hiszem, isten lesz belőlem!”
Amikor i. sz. 379-ben I. Theodosius császár a kereszténységet államvallássá nyilvánította, s kiadta a rendeletet minden más kultusz eltiltásáról, megszűnt a világ egyik legsajátosabb istenhite. További érdekességeket olvashatók a: www.romaikor.hu oldalon, amit egyébként is rendszeresen használnak a diákjaink.

A program 3 részből állt, amelyen a legnagyobb létszámban iskolánkból az 5. B osztály vett részt, külön köszönet illeti Vígh-Kiss Erika osztályfőnök asszonyt, a kultúrát támogató pozitív hozzáállásáért. A témakörhöz legközelebb álló 6. évfolyam diákjaival 40 fő vehetett részt ezen a péntek délutáni foglalkozáson. A 6. A osztályban Bíró Róza tanárnő segítette a munkát. Külön szeretnék köszönetet mondani Marosiné Dékán Andrea tanárnőnek, aki távollétemben vállalta a koordinációs szerepet az osztályoknál. (F.I.)
Szerencsés választásnak bizonyult az időpont, mert sikerült azt a rövidke kis időszakot a feladathoz társítani, amikor a Lapidariumban véget ért a tervezett program, a Pulszky-teremben kiállításra került a: NÉZZ SZEMBE KOSSUTHTAL! c. egy „fotográfiából”  álló darabját is megtekinthettük. . Március 15-e emlékezete és a hagyományok tiszteletének jegyében ezt is megnéztük a kamarakiállításon. Kossuth Lajos 1852-ben készült dagerrotípiáján szinte szemébe nézhettünk a forradalom és szabadságharc vezetőjének.

A múzeumi projektnap 3. eleme a Koronázási palást megtekintése, amely az európai textilművészet páratlan értékű kincse. Megtudhatták a diákok, hogy eredetileg miseruhának szánták, s rajta latin nyelvű hexameterben olvasható a rendelkezés, miszerint: Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak.űJelentőségét az adja továbbá, hogy a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták.
A tartalmas napot Arany János születésének 200. évfordulójának emlékezésével indítottuk, amit művei említésével, a múzeum előtti szobor alapos szemügyre vételezésével egy „pontszerző” kvíz segítségével nyomatékosítottuk. Ennek megvalósításában Juhász Orsolya magyar-történelem szakos tanárnő volt segítségünkre a játék összeállításával, s az osztályából résztvevő gyerekek delegálásával.

A tanulók megvásárolhatták az előre megrendelt Kutatófüzetet, amely egy időutazásról szól a Római Birodalom határvidékén és elkalauzol bennünket a következő alkalommal (2017. április 21-én) egy „igazi” pannóniai településre, ahol egy múzeumpedagógiai foglalkozáson veszünk részt. Legionáriusok leszünk, felöltjük a togát, piacon vásárolunk és a forumon vitatjuk meg az élet dolgait… (Gimnáziumunkból Juhász Orsolya és Faragó Ildikó a szervezőtanár)

A jutalom sem maradt el ezen a márciusi napon, a program zárása képpen, az édes tudásvágy betetőzése következett. A Museum cukrászdában fogyasztottak el egy süteményt a projektnapon résztvevő balassis diákok. Iskolánkból Faragó Ildikó magyar-latin szakos tanár vett részt a rendezvény lebonyolításában.
A további lehetőségek tárháza is igen gazdag: április 8-án és 15-én ingyenes aquincumi sétát tervezünk a 6. évfolyam számára – Kaszab László tanár úr irányításával,s egy készséges főállású „sétavezető” szülő felajánlásával.

Az április 21-i múzeumpedagógiai programot megelőzi a Rákosmentén meghirdetésre kerülő 100/100 „Kalandozás a múzeumban” c. program a  Magyar Nemzeti Múzeumban, amelyen családokkal együtt vehetünk részt. 100 perces utunk során időben és térben nagy tereket átszelve megismerkedünk az épület történetével, a hozzá kötődő jelesebb személyiségekkel és a magyar történelemben betöltött szerepükkel. Megnyílnak a közönség elől elzárt terek, ahol megszólalnak az elmúlt kétszáz évben itt megfordult személyek, a titkok tudói.

Ez a projektnap 2017. március 31-én valósul meg, a múzeumpedagógiai kapcsolattartó tanár gimnáziumunkból: Faragó Ildikó – magyartanár és Molnárné Duschek Eszter – pedagógiai igazgatóhelyettes asszony.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!