Történeti áttekintés
A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium jogelődje 1953 szeptemberében kezdte meg működését XVII. kerületi Általános Gimnázium néven. Iskolánk helyét a Pesti úton, a Vigyázó-kastélyban jelölték ki, amely eredetileg nem iskolai célra készült, de - a műemléki állag megőrzésével együtt - átmenetileg sikerült iskolaszerűvé tenni. Mai, végleges épületünkben 1961 őszén indult el a tanítás.
Az 1955 és 1991 közötti időszakban - az akkori politikai viszonyok hatására - Fürst Sándor Gimnázium néven vált ismertté az intézmény. 1991-től Balassi Bálint a gimnáziumunk névadója.
Az intézmény 1993-tól áttért a nyolcévfolyamos gimnáziumi képzésre. A saját fejlesztésű tantervi program, amely elnyerte az Oktatási Minisztérium jóváhagyását, a nevelőtestület innovatív munkáját dicséri. A szerkezetváltást, mint kerületi oktatáspolitikai döntést megelőzte a fenntartó előkészítő munkája, mely során körvonalazódott az a lakossági igény, miszerint szükség van egy magas színvonalú, a tehetséggondozást megvalósító kerületi középiskolára.
A lakossági igény ezen képzési forma iránt a kezdetektől töretlen. Minden évben két – háromszoros túljelentkezést tapasztalunk. Többek között ez is oka annak, hogy felvételi vizsgát követően válogatjuk ki diákjainkat. Gimnáziumunkban közel 600 diák tanul, évfolyamonként 2, illetve 3 osztályban.
Képek az iskola történetéből:
A Podmaniczky-Vigyázó kastély eredeti állapotában, az 1950-es években
(1953 szeptemberétől ez az épület adott ideiglenesen otthont az iskolánknak)
"Nagyon érdekes helyszíne volt akkoriban az iskolánkak, ugyanis a Pesti úton álló barokk kastélyban zajlott a tanítás. A termekben csodálatos aranyozású ajtók, hófehér fajansz kályhák, olyan magasan lévő kilincsek, hogy alig értük el. Egyszóval minden gyönyörű volt. A mi évfolyamunk volt az utolsó 1960-ban, akik ott érettségiztünk.
A kezdet kicsit nehéz volt, hiszen ’56-ban voltam elsőéves gimnazista, s alig több mint egy hónapja jártunk iskolába, amikor a forradalom kitört…
Nagyon szép diákéveink voltak itt a kastélyban: gyakran tartottunk bálokat, ilyenkor a termeket egybe nyitották. Az ilyen rendezvényeket élő zene és tánc kísérte, s a szülők is eljöttek és együtt táncoltak a tanárokkal."
Dr. Kiss Gáborné visszaemlékezése a kastélyban töltött diákévekre. In. Molnár Zsolt (szerk.): Így éltük meg a XX. századot. Bp. 2011. 38. o.
Diákok csoportképe a kastély-iskola előtt, valamint az épület alaprajza (1950-es évek)
Iskolánk első tantestülete 1953/54-ben, valamint az első érettségiző osztály
Évkönyv a IX. tanévből (a címlapon az új iskolaépülettel)
Ünnepélyre vonul az iskola (1960-es évek végén)
A tanári, a mai könyvtár helyén az 1970-es években
Oroszóra a nyelvi laborban (a mai 29-es terem helyén) az 1980-as évek elején
"Audiovizuális tanterem" az 1980-as években
A könyvtár "szabad polca" az 1980-as években
Társadalmi munka közben pihennek a diákok, 1980-as évek
Atlétáink az 1980-as évek végén
Focistáink az 1980-as évek végén
Külföldi úton az énekkar (lent), valamint koncerten a Zeneakadémián (fent)
az 1980-as évek vévén
Az 1992-ben kiadott évkönyvön már ott az intézmény új neve is:
Balassi Bálint Gimnázium
Iskolaépületünk napjainkban, a 2011-ben elkészült homlokazti felirattal:
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium
Célkitűzéseink
Gimnáziumunk tantervi programjának középpontjában a tehetséggondozás áll. Azoknak a gyerekeknek kívánunk megfelelő iskolatípussal szolgálni, akik az intenzívebb szellemi munkára alkalmasak és arra vállalkoznak is. A nyolc évfolyamos képzés megbízható, alapos felkészültséget nyújtó képzési forma. Eredményközpontú, kiemelkedő teljesítményekre ösztönző értékelési rendszerrel, tehetségfejlesztő, tehetséggondozó szemlélettel tanítjuk diákjainkat. Fontosnak tartjuk a képességek kibontakozását. Céljainkat megfelelő munkafegyelem elfogadtatásával szeretnénk elérni. Tanulóink törekedjenek önmaguk és környezetük megismerésére és arra, hogy társaiknak és tanáraiknak egyaránt aktív partnerei legyenek.
Pedagógiai Programunk célrendszere:
• értelmiségi életre nevelés,
• korszerű, az életkornak megfelelő mennyiségű és minőségű szaktárgyi ismeretanyag elsajátítása: önművelődésre képes, továbbtanulásra törekvő diákok nevelése,
• a tehetségek felfedezése, tehetségfejlesztés, tehetséggondozás,
• az anyanyelv és a magyar nemzeti hagyományok megismertetése, a hagyományőrzés értékének elfogadtatása, az iskolai hagyományok megőrzése, erősítése,
• más népek, nemzetek kultúrájának megbecsülésére, az Európai Unió országainak megismerésére való nevelés,
• az ésszerű rendre, fegyelemre való nevelés,
• másokkal való együttműködésre nevelés: a közösségi szellem értékeinek elfogadtatása és fejlesztése,
• az egészséges életmódra nevelés, a mindennapos testedzés, mozgás biztosítása,
• környezetvédelemre nevelés,
• esztétikai nevelés, a művészetek mellett a tárgyi és természeti esztétikum megbecsülése, az esélyegyenlőség megteremtése.
A Balassi Bálint Gimnáziumba bekerülő tanulók nyolc évig tagjai egy közösségnek. Gyermekként kerülnek az iskolánkba, s felnőttként hagyják el azt. Természetes, hogy az itt töltött hosszú idő alatt nemcsak tudásban gyarapodnak, hanem rengeteg élménnyel is gazdagabbak lesznek. Gimnáziumunk nagy hangsúlyt helyez a közösségformálásra és az iskolai hagyományok ápolására.
Jövőképünk egy olyan gimnázium megteremtése, illetve működtetése, amelyben tartósan magas színvonalon képzünk az átlagnál tehetségesebb, motiváltabb tanulókat. Pedagógiai programunk, tanterveink, valamint a megvalósítást támogató minőségirányítási programunk egyaránt azt a célt szolgálják, hogy az intézményünket választó diákok és szüleik elvárásainak megfelelve jól felkészült diákokat bocsássunk ki, akik megállják helyüket a felsőoktatási intézményekben, képesek a változó világ kihívásainak megfelelni. Az oktatás és nevelés összhangjának megteremtésével hozzájárulunk ahhoz, hogy a tudományos – kulturális értékeket ismerő, elfogadó, s ezeket újrateremtő felnőtté váljanak a hozzánk kerülő diákok.
Akikre büszkék vagyunk - híressé vált diákjaink
Híressé vált egykori diákjainkat tablón örökítettük meg az iskola földszinti aulájának falán. A tabló a Balassi Bálint Gimnázium Baráti Köre támogatásával készült el 2014 nyarán.
A tabló digitalizált változata elérhető az alábbiakban:
Néhány, a tablón is szereplő, híressé vált egykori diákunk:
Dr. Radnai Gyula
Fizikus, tanár, egyetemi docens, a KÖMAL fizika szerkesztőbizottságának elnöke
1957-ben érettségizett gimnáziumunkban, 1962-ben végzett az ELTE matematika-fizika szakán.
1990-ben nyerte el az ELTE fizika tudomány doktora és az MTA fizika tudomány kandidátusa címeit.
1962 és 1970 között az ELTE TTK Kísérleti Fizika Tanszékén, 1970 és 2006 között pedig az Általános Fizika tanszékén tanított. 2006 óta az ELTE Anyagfizikai Tanszékén tanít. Munkásságának legismertebb részei a középiskolai fizikatanításban használt könyvei (Dér-Radnai-Soós) és magyar fizikatörténeti írásai.
További információk
Ragályi Elemér
Világhírű filmoperatőr. 1957-ben érettségizett gimnáziumunkban
1979-től tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (Főiskola). Díjai: Balázs Béla- díj (1974); Érdemes művész (1980), Kiváló művész (1985), Kossuth díj (1991). 1989-ben forgatta az Oscar-díjas "Journey of Hope" címû lélektani drámát. Ismertebb filmjei: Vörös Requiem (1975), Örökség (1980), Ripacsok (1981), Az operaház fantomja (1989), Josephine Baker élete (1990), Hazudós Jakab (1999), A gyűrű átka (2004).
További információk
Hadhásy László
Filmoperatőr, a TV híradó egyik hazai operatőre. (1954-58 között iskolánk diákja volt.)
Vitézy László
Filmrendező, operatőr. 1958-ban érettségizett gimnáziumunkban. Díjai: A Mannheim-i Filmhét nagy díja (1980), Balázs Béla – díj (1980), SZOT- díj (1987). Ismert dokumentum sorozatai: A legvidámabb barakk (14-én, 1991), TIÉMA.
További információk
Dr. Nyíri Julianna
Atomfizikus, 1954-1958 között iskolánk diákja volt
Dr. Nagy Ferenc
Tudománytörténész. 1954-57 között iskolánk diákja volt a Szent László Gimnáziumban érettségizett. Főszerkesztője a Magyarok a természettudomány és a technika történelemben (1992) és a Magyar Tudósok A-tól Z-ig (1998) c. lexikonnak.
- Dr. Nagy Ferenc gondolatai a Magyar Feltalálók Napján (video)
- Dr. Nagy Ferenc Gondolatai a Magyar Nobel-díjasok múzeumáról (video)
Harsányi Frigyes
Színművész, operett és kamaraénekes. 1955-1959 között volt iskolánk diákja.
További információk
Dr. Mezey György
Labdarúgó szakedző. 1955-1959 között volt iskolánk diákja. A Temesvári Egyetem játékelméleti tanára; 1983-86 között a Magyar válogatott kapitánya; 1985-től címzetes egyetemi docens; 1985: az év edzője; Az év szövetségi Kapitánya Európában (198); Ezüst-díj (1987)
További információk
Fésűs Károly
Szobrászművész, restaurátor, képzőművész. 1958-1962 között volt iskolánk diákja.
Kóbor László
Újságíró. 1961-1965 között volt iskolánk diákja. Több önálló kötete is megjelent, (riportok, esszék, novellák). Legismertebb könyvei: Írom az újságot, Megjelent a reformban.
Palojtai Zsuzsanna
Musical- és dalénekes, 1968-1972 között járt iskolánkba.
Haraszthy László
Ornitológus. 1968-1972 között volt iskolánk diákja. 1975-től a magyar madártani intézetek vezetőmunkatársa, 1991-től a Természetvédelmi Világalap hazai képviselője. Több madárkönyv szerkesztője. (Haraszthy László szakmai önéletrajza itt olvasható.)
Ligeti Nagy Tamás
Újságíró,1969-1973 között volt iskolánk diákja. 2011-ben a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közös életműdíját, amelyet idén először ítéltek oda, Ligeti Nagy Tamásnak adta át Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója, aki "bőrbe kötött, őszülő, de jól lapozható zenei lexikonként" mutatta be az újságírót (video).
Bokor Jutta
Operaénekes. 1974-ben érettségizett iskolánkban. Az operaház magánénekese 1983-től, 1985-től a bécsi Volksoper vendégművésze. Sok Verdi, Mozart és más szerzők szerepei mellett oratóriuménekes is. Főbb szerepei: Annius (Mozart: Titusz kegyelme); Miklós (Offenbach: Hoffmann meséi). Jelenleg is Rákosmentén él, ahol példamutató hittel és tisztelettel ápolja Bartók Béla Rákoshegyen eltöltött éveinek szellemi örökségét. Nevéhez köthető a Rákoshegyi Bartók Zeneház kialakítása, amely a XVII. kerület zenei életének központja lett. Bokor Jutta mind a mai napig hallatlan kitartással és magas színvonalú koncertekkel színesíti és gazdagítja a kerület lakosainak kulturális és szórakozási lehetőségeit. Munkássága elismeréséül a XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2010-ben díszpolgári címet adományozott Bokor Jutta művésznőnek.
Pápai Erika
Színművésznő, 1974-1978 között iskolánk diákja volt. 1986-tól a Vígszínház társulatában játszik, 2000-től szabad foglalkozású színművész. Díjai: Emerton-díj (1993), Jászai Mari-díj (1993), Ajtay Andor-díj (1993), Varsányi Irén emlékgyűrű (1993). Prózai és énekes szerepeket egyaránt játszik; gyakran szerepel tévéfilmekben és tévéjátékokban.
További információk
Telek András
Labdarúgó, többszörös magyar válogatott. 1985-1989 iskolánk diákja volt. Játékosa volt az FTC-nek, a kassai szlovák bajnokcsapatnak. 1992-ben az év labdarúgója volt Magyarországon.
További információk
Csőre Gábor
Színművész, 1985-1989 között volt iskolánk diákja. 1997-től a Vígszínház tagja, többször kap szinkronszerepeket is (pl. a Seaquest – A mélység titkai delfinhangja).
Ifj. Nagy László
1985-1989 között diákja, a XVII. Ker. Önkormányzatának alpolgármestere volt 1994-98 között.
Guczoghy György
Tornász; a magyar válogatott sokszoros tagja. 1975-80 között levelező tagozaton járt iskolánkba. Eredményei: háromszoros EB (1979,81,83), VB ezüstérmes (1983) lólengésben, 1987: EB bronzérmes; tagja az 1980-ban bronzérmes magyar olimpiai tornászcsapatnak. Torna szakedző 1990-től a Bp. Honvéd Szabadidő KP vezetője.
Riz Levente
Politikus, 1989-1993 között iskolánk diákja volt. 2006 óta Budapest XVII. kerülete (Rákosmente) polgármestere, 2010-től országgyűlési képviselő.
Zavadszky Gábor (1974-2006)
Magyar válogatott labdarúgó, középpályás. 1989-1993 között iskolánk diákja volt. Zavadszky középpályásként játszott először a Ganz Mávagban, a Ferencvárosban, Dunaújvárosban, MTK Hungáriában, majd ismét a Ferencvárosi TC-ben. 2005 elejétől a ciprusi Apollon Limassol játékosa volt. A magyar labdarúgó válogatottban az 1996-os atlantai olimpián szerepelt.
Rabb Ferenc
Újságíró, a Hír TV műsorvezetője. 1994-ben érettségizett gimnáziumunkban. A pécsi egyetemen szerzett diplomát, majd televíziós pályafutása is ott kezdődött (Pécs TV, Baranya TV, Zengő Rádió). 2000-2005 között a Duna TV szerkesztő-műsorvezetője, majd 2005-től a Hír TV műsorvezetője.
Borbély Tamás
A Hír TV szerkesztő-riportere, 1997-ben érettségizett gimnáziumunkban.
Balassi Bálint
(Zólyom, 1554 - Esztergom, 1594)
 |
Balassi Bálint a XVI. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Őt tekintjük a magyar irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének.
1554-ben, Zólyom várában született. Apja Balassi János, arisztokrata földesúr, édesanyja Sulyok Anna. Kitűnő nevelést kapott: Bornemissza Péter tanította, majd a nürnbergi egyetemen folytatta tanulmányait.
1569-ben édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült. Bár Balassi János formálisan elnyerte a király kegyelmét, de a bizalmát visszaszerezni nem tudta. A bécsi udvarnak engedelmeskedve 1575-ben csapatot küldött Erdélybe a 21 éves Bálint vezetésével. Feladatuk az volt, hogy csatlakozzanak a Báthory István erdélyi fejedelem ellen induló Bekes Gáspár seregéhez, de már Erdély határában elfogták őket. Így került Balassi az erdélyi udvarba, ahol rangjához illően bántak vele. Báthoryt egy év múlva lengyel királlyá választották, s Balassi Bálint az új király kíséretének tagjaként ízlelte meg a lengyel királyi udvar életének gyönyörűségeit. Igazi udvari ember vált belőle.
Magyarországra hazatérve megismerkedett Ungnád Kristófné Losonczy Annával. A múzsa hatása nem maradt nyomtalan, e szerelem ösztönzésére írta első, jelentősebb műveit.
1584 karácsonyán zilált anyagi ügyei miatt érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ám házasságát érvénytelenítették. Időközben megözvegyült Losonczy Anna, s új reményeket ébresztett a szerelmes költőben: elkezdte írni Júlia-verseit.
A tatárok elleni hadjárat hírére 1589-ben Lengyelországba bujdosott. A hadjárat elmaradt, de Wesselényi Ferencnél Balassi megismerkedett Szárkándy Annával, akihez a Célia-verseket írta.
1591-ben tért haza Magyarországra, ahol részt vett a 15 éves háborúban. 1594-ben Esztergom váránál a törökök elleni ostrom alatt megsebesült és sérüléseibe belehalt.
1879-ben a Balassi-kódexben közzétették verseit, a költő saját kézzel írt könyvéből változtatás nélkül átvéve. Versgyűjteménye megszerkesztett verseskötet, azaz nem tetszőleges illetve keletkezési sorrendben követik egymást a versek, hanem meghatározható rend szerint. Ez a rend, a kötet kompozíciós elve a lírai önéletrajz, a kötet verseinek egymás utáni olvasása szerelmi történetet rajzol elénk.
Balassi eredetiségével, a reneszánsz stílusjegyek alkalmazásával mindannak az összefoglalója, amit a magyar költészet a középkorig produkált.
Iskolánk 1991 óta viseli Balassi Bálint nevét.
Balassi Bálint szobra iskolánk aulájában
Testvériskolánk
SALAMON ERNŐ GIMNÁZIUM
Gyergyószentmiklós
Gyilkostó sugárút 3-5.
(Románia 5355000)
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
Weboldal: www.salamon.ro
