Tudományos kutatómunka a középiskolai oktatásban 

A TÁMOP – 3.2.9/B – 08/1 – 2009 – 0001.
„Audiovizuális emlékgyűjtés” c. projekt céljai és eredményei
a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban

1.  A projekt céljai

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Európai Uniós támogatású pályázatán, a TÁMOP – 3.2.9/B – 08/1 – 2009 – 0001. számú, „Audiovizuális emlékgyűjtés” c. projektünk során az oral history módszerét alkalmazva, diákjainkkal az 1939 – 1990 közötti magyar történelem még élő szemtanúit kutattuk fel és készítettünk velük videó-interjúkat. A hazai középiskolai történelemoktatásban sajnos mind a mai napig csekély súllyal szerepel a XX. század második felének – a közvéleményt sok tekintetben megosztó – témaköre. Ezen állapot változtatására rendkívül jó lehetőségeket kínált a projekt, hiszen az oral history módszerének segítségével nagyságrendekkel jobban fejleszthetők a diákok állampolgári és szociális kompetenciái, valamint társadalmi tudatosságuk. Diákjaink ugyanis az interjúk elkészítése során a jelenkor eseménytörténetének anyagára alapozva, a múlt feltárásába aktívan kapcsolódhattak be (közvetlen tapasztalás, személyesség révén).

A projekt rendkívül jól igazodott tantervi programunkhoz, ahol mindvégig fontos feladatként jelenik meg a múlt eseményei iránti pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása, illetve megőrzése. Ez a cél leginkább úgy érhető el, ha a tantárgyat élmény-és életszerűen oktatjuk, ha a tananyag elsajátítása során a tanulók számára is egyértelművé válik, hogy a történelem nem csupán elsajátítandó adatok halmaza. A történelemtanítás bizonyos attitűdök meglétét feltételezi, mint például a figyelem, a rokonszenv és a történelmi beleélés (szimpátia és empátia), amelyek fejlesztése igen fontos, affektív eleme a tantárgy oktatásának. Mivel a történelem a múlt eseményeinek rekonstrukciója, elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanuló – pusztán az anakronisztikus gondolkodás elkerülése végett is – átélje az adott korszak értékrendjét, megértse a történelmet alkotó ember cselekedeteinek okait, s adott esetben a történelmi események még élő tanúinak szemszögéből közvetlenül, első kézből értesülve is lássa (és láttassa) egy korszak problémáit. A közelmúlt történeti eseményeinek feltárására és bemutatására a korszerű szakmai módszerek és informatikai eszközök új utakat nyitottak. A hagyományos és új típusú dokumentumok és tartalmak digitalizált, multimédiás prezentációja véleményünk szerint sokkal jobban képes megszólítani a középiskolás korosztályt.

2.  A projekt megvalósítása, eredményei

A projekt megvalósításában 16 diákunk vett részt, a 10-11-12. évfolyamról. A tanulók egy rövid felkészítő szakaszon estek át, amely során szakköri foglalkozások keretében ismerkedhettek meg a kutatás tárgyát képező történelmi korszakkal, illetve az interjúkészítés technikai részleteivel (kamerakezelés, vágás, stb.). Ezt követően kezdődött el az érdemi munka. A diákok többnyire kisebb csoportokban dolgoztak, mely során olyan – többségében egyszerű, hétköznapi – személyeket kutattak fel és készítettek velük interjút, akik históriásai lehetnek az 1939-től napjainkig terjedő korszaknak.

A projektben részt vevő pedagógusoknak (4 fő), mint szakmai megvalósítóknak, fontos szerep jutott a tervezés és a kivitelezés folyamatában. Elengedhetetlen, hogy a megvalósítást irányító tanárok a közelmúlt történelmében és a filmkészítés gyakorlati feladataiban jól felkészültek legyenek, hiszen csak így tudnak érdemi segítséget nyújtani a tanulóknak. Ennek érdekében a szakmai megvalósítók a projekt indulása előtt egy – a projektgazda által szervezett – 60 órás továbbképzésen vettek részt.

A tervezés és a gyakorlati munka (témák keresése, interjúalanyok felkutatása) során az ún. kompromisszumos megoldást alkalmaztuk: a főtémát általában a tanár határozta meg, a megvalósítás konkrét módját a diákokkal közösen alakítottuk ki. A projektszervezésnek fontos tartalmi feltétele volt a csoportdinamikai oldal is, vagyis ügyelnünk kellett arra, hogy olyan diákok kerüljenek össze, akik konfliktusok nélkül, jó légkörben tudnak egymással dolgozni.

A megvalósítás során külső szakmai célként – diákjaink közreműködésével – elkészítettünk több mint 50 darab, átlagosan 25-40 perc hosszúságú audiovizuális történeti interjút, amelyeket a szakszerű vágás és szerkesztés után továbbítottunk a projektgazda, a Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére.

 Az oktatási céljaink is kitűnően megvalósultak, ugyanis az elkészült interjúk – amelyek többsége megtekintető a http://www.emlekpontok.hu oldalon – egyértelműen azt bizonyítják, hogy a diákok a projekt keretében megfelelően elsajátították az audiovizuális forrásgyűjtés módszereit.

 Az elkészült interjúkat a későbbiekben segédanyagként kívánjuk felhasználni a tanítási óráinkon, tovább gazdagítva ezáltal a történelemoktatás módszertanát.

3.  A projekt megvalósításával kapcsolatos adatok

Az alábbiakban közölt számadatok a projekt során kötelezően elkészített 50 db interjúra vonatkoznak. Az elkészített interjúk fele Rákosmentéhez kapcsolódik, részben a téma, részben pedig a felvétel helyszíne miatt. Mivel a projekt lehetőséget biztosított távolabbi utazásokra is, ezért, ha a kijelölt korszakhoz kapcsolódó, érdekesnek számító témára, illetve interjúalanyra találtunk, akkor egyéb budapesti, sőt vidéki helyszíneken is forgattunk.

Az adatsorok az interjút készítő diákok és interjúalanyok fontosabb jellemzőit, valamit és az elkészített interjúk témáit igyekeznek bemutatni.

3. 1 Az interjút készítő diákok adatai évfolyamok szerint

3. 2 Az interjúalanyok adatai nem és életkor szerint

3. 3 Az interjúk adatai korszakok szerint

3. 4 Az interjúk adatai konkrét történelmi témakörök szerint

In. Molnár Zsolt (szerk.): „Így éltük meg a XX. századot”. Bp. 2011. 5 – 11. oldal